TR-2252 DIGITOMETER

Ez a műszer már későbbi gyártású, mint a 1660 vagy 1665 multiméterek, nagyjából a 1666-al lehet egyidős.

Alkalmas egyszeri, laboratóriumi mérésekre, ellenállások pontos értékének meghatározására, de a mérőbefogótól kábelekkel elvezetve a jeleket, alkalmas lehet ellenállásválogatásra, megfelelő mechanikával, jelfeldolgozóval összekötve.

Időközben sikerült egy műkdödőképes példányra is szert tennem, így ez is remélhetőleg hamarosan megjavul. A műszer végkitérése 16000, ez a túlcsordulás jele, így gondolom a méréshatáron túl még értékes számjegyekkel kijelzett mért érték 15000 lehet, vagyis kb 50%-os túlterhelést enged meg. Mivel a műszer belsejében látható, hogy több pontos ellenállást tartalmaz, valószínű az A/D átalakító aránymérési funkcióját felhasználva méri az ismeretlen ellenállást. Ezt még plusz javítja, pontosítja a 4-vezetékes mód. Mivel nem térképeztem fel a műszert, rajzom pedig nincs róla, gondolom egy pontos referenciaforrás feszültségét rákapcsolja a referencia és mérendő ellenállásra (sorbakötve). A referencia ellenálláson eső fszültség megy az A/D áramkör Ref bemenetére, a mérendő (ismeretlen) ellenállásé pedig az Ux bemenetre. Ennek a műszernek is még HIKI-fejelsztésű konverter áramköre van, akárcsak a 1665 vagy 1666 műszereknek. Kis átalakítással tehát alkalmas nagy felbontású egyenfeszültségmérőnek is.

Ez a műszer távlati képe, nyitottan. Hasonlóan sok HIKI-s műszerhez, es is két fő anyalemezt (alaplemezt) tartalmaz. Az alsón (szokás szerint) az analóg áramkörök, a felsőn pedig a digitális rész (vezérlés, számlálók és kijelző-meghajtó áramkörök).

Ennél a műszernél nem használtak hiteles referenciát, mivel aránymérésről van szó ellenállásmérésnél, nincs akkora jelentősége a pontos referenciaforrásnak.

Bal oldali előlnézet, itt található a kijelző és a méréshatárváltó gombok, illetve a kalibráló potik és funkciók nyomógombjai.

.

Jobb oldala az előlapnak, itt van az ellenállások befogására szolgáló "fixture".

A műszer négyvezetékes elven mér ellenállást, az alsó csipeszpontok az áramgenerátor megtáplálási pontjai, a felsők pedig a feszültségmérő bemenetek. A mérőbefogók rézből vannak és az egész mérőfej teflon lapon került elhelyezésre. A befogókba fúrt lyukakba banándugók tehetőek, így a műszertől távolabb is végezhető mérés, akár szortírozó mechanizmussal összekötve alkothat egy mérőrendszert a műszer. Persze így a pontosságból vesztünk azáltal, hogy a mérés már nem 4-vezetékes lesz. A teflon szigetelés pedig a nagy méréshatár (MOhm) miatt kell, hogy minél kisebb szivárgóáramok lépjenek fel mérés közben (főleg ipari környezetben, gyárban használva a műszert).

Belső felülnézeti kép.

A bal oldalon a mérőegység található, felül a vezérléssel, ez látahtó most, a jobb oldalon a tápegység található, mely az analóg résznek /- 15..18 V-ot állít elő, illetve a TTL IC-k számára a 5 V -ot.

A digitális áramkör közelről.

Ez a mérésvezérlő, A/D átalakító számlálója, kijelző felé tároló-meghajtó áramkör, illetve a hátulra kivezetett digitértékek meghajtóit tartalmazza.

Az analóg rész, a méréshatárváltó egységgel és a referenciaforrással, áramgenerátorral, komparátor-integrátor együtessel.

Az alul látható ellenállások a referenciaellenállások, a mérőegység ezeken hajtja át a mérőáramot CAL üzemmódban, ezekkel lehet beállítani a megfelelő (mérendő maximális) értéket.

Itt vannak az egyes mréséhatárokhoz szükséges referenciaellenállások, kiegészítve némelyik egy kis potival is, hogy gyártáskor, javítsákor beállítható legyen a pontos érték.

A műszer kalibrálásakor az előlapon található 3 helipotival lehet beállítani a megfelelő határértéket, tehát a végkitérésre az 1,0000 -et és a rövidzárra a 0,0000 Ohm-ot.

Disclaimer: További információk a későbbiekben, ahogy sikerül újabb infókra bukkannom az Interneten illetve kollégáktól, barátoktól, fórumokról.

Contact: instruments.old @ gmail.com